Három vers... csak úgy...

Bátorság, te csodás!

Éget a lélek, mert kéret, hogy lépjek,
De nem merek, mert meredek, a hegyek,
S minden más, ez nem vitás, hisz hibás
Elmélet az édes élet...
Képe?
Réme?
Lényem, érzem, élve ég el,
Ha megteszem, mit megtettek
Emberek, ezrek, ezeregyek,
S nevetek, mert engemet
Nem mernek...
... akasztófára küldeni.

Csitt! Így tesz a jó diák...

Gyönge semmik árja kínoz,
Csontom recsegve csúszik az ínhoz.
Kiáltanék: Vess el, Világ!
De némán hervadok...
Mint szellem-virág.

Gömbölyded az idő...

Zöld. Kék. Sárga.
Nyiladozó szemek.
Ím, a tavasz árja,
S a világ újra kerek.